foto1
foto1
foto1
foto1
foto1
Nagyon sok szeretettel köszöntjük a Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola hírportálján. Jelmondatunk: A hely, ahol soha nem vagy egyedül!

FenyvesiSuliFüles

Hely, ahol soha nem vagy egyedül



Képgaléria

Képek iskolánk életéből.

Tovább

Szülők részére

Szülők részére összeállított közérdekű felhívások, dokumentumok gyűjteménye.

Tovább

Tanulóinknak

Tanulóinknak szóló ajánlások.

Tovább

Médiatár

Filmek, videók iskolánk életéből.

Tovább

Napi információ

2020. augusztus 12. Szerda
Klára, Letícia

 
A Nap kel 04:47-kor,
nyugszik 19:04-kor.

Holnap
Ipoly
napja lesz.

Heti étlap

03.30 - 04.03

 

Visszaszámlálás....

a tanévkezdésig!
1
1
9
9
Days
1
1
6
6
Hours
2
2
5
5
Minutes
1
1
8
8
Seconds

Facebook

GOOGLE térkép

 

 

Név

Munkakör, tantárgy

Kovácsné Horváth Éva

intézményvezető

Hilszenráth Györgyné

intézményvezető-helyettes

Ágostonné Dankó Mónika

tanár, angol nyelv, kémia

Balogh Tünde

tanár, fizika, matematika

Gyanó József

tanító

Gyanó Józsefné

tanító

Harangozó Anita

tanító

Kövesdi Éva

tanár, magyar nyelv és irodalom

Németh Lívia

tanító

Schmidtné Ferincz Ildikó

tanító

Vargáné Sütő Katalin

tanító, fejlesztő pedagógus

 

 
 

Fekete István

A népszerű író 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Apai nagyapja Fekete Antal az Esterházyak hercegi építésze volt, édesapja, Fekete Árpád pedig tanító, iskolamester. A fiúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyanyja és édesanyja, Sipos Anna is- akik melegszívű szeretetükkel ellensúlyozták apja vasszigorát.
Az író így emlékezett vissza erre az időszakra: "Sokáig azt hittem, talán nem is szeret engem; soha meg nem csókolt, csak nagyon későn, akkor már erre kevés időnk volt. Néha - most már a kegyelet és a végtelenségbe hulló szeretet szavával mondom - majdnem gyűlöltem apámat."
Az elemi iskolában ő volt az igazgató, István ott végezte el az első négy osztályt. Az időközben kibővülő család (három lánygyermek is született) azonban hamarosan indokolttá tette (a megfelelő képzés érdekében) a városba költözést. Apja a Városházán lett hivatalnok, István pedig a kaposvári gimnáziumban folytatta a tanulást.
Tizennégy éves volt, amikor kitört a világháború. Az iskola utolsó osztályát 1915 nyarán végezte el, majd egy hároméves felsőkereskedelmi iskolába iratkozott be. Bár szeret tanulni, a tananyag maga száraz és unalmas, a fiú pedig egyre jobban vágyódik a város széli rétek, erdők világába. 1917 nyarán el is utazott Somogyfajszra nagyapai nagynénjéhez, ahol - életében először - vadászaton vett részt.
1917 végén ő is katonának állt, és a Kaposváron állomásozó zászlóalj miatt a városban maradhatott. 1918 tavaszán hadiérettségit tett iskolájában, majd Gödöllőre került a tartalékos tiszti iskolába.
A Debreceni Gazdasági Akadémiára 1923-ban vették fel, de csak az első félévet végezte el ott, mert 1924 januárjától Magyaróváron folytatta tanulmányait 1926 júliusáig. Ekkor katonaruháját is levethette, s mezőgazdászként helyezkedett el Bakócán, gróf Mailáth György birtokán.
Életmódja akkor kezdett el hasonlítani a regényeiből általunk is ismertre. Kora hajnalban kelt, lóháton járta be az uradalmat, és amikor hazatért, gyakran ragadott tollat, s jegyezte le az erdőről, a földekről begyűjtött érzéseit, élményeit.
Ott ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai belgyógyász főorvos lányával, akit 1929. december 12-én feleségül is vett a bakócai római katolikus templomban. A fiatal házasok az esküvő után Ajkára költöztek, ahol Fekete István vezető gazdatisztként kapott állást a holland származású, disznókereskedésből lett földbirtokos, Nirnsee Ferenc birtokán. Fellendítette a birtokot, tejüzemet szervezett, búzavetőmagot nemesített, az ő irányítása alatt tenyésztett kosok pedig rendszeresen díjat nyertek a kiállításokon. Gyakorlott, tapasztalt, feladatát kiválóan értő szakember volt.
1930-ban született meg kislánya, ki édesanyja nevét örökölte. Két évvel később pedig világra jött István nevű kisfia is.
 

Feljegyzései, írásai rövid lélegzetű megfigyelésekként jelennek meg a Nimród vadászújságban, melynek szerkesztője, Kittenberger Kálmán biztatja további tollforgatásra.
Írt is szorgalmasan a madarak vonulásáról, a vadak viselkedéséről, szokásairól, a vadászat etikájáról, majd egy év elteltével a szerkesztőségbe invitálták, s személyesen is kezet rázhatott a neves Afrika-vadász író és lapszerkesztő Kittenberger Kálmánnal. Találkozásukból kölcsönös tisztelet és életre szóló barátság lett.
1936-ban írta meg A koppányi aga testamentumát, a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatára. Első könyve máris a pályázat első helyezettje lett. Következő kisregénye, a Csí 1940-ben látott napvilágot. Első regényeinek megszületése egyre gyakrabban látogatott Pestre, kiadóhivatalokban, szerkesztőségekben fordult meg, új megbízásokat, feladatokat kapott. 1940-ben pedig a Kisfaludy Társaság is soraiba választotta. Még színdarabot is írt, Hajnalodik címmel, mely drámát telt ház előtt játszották a Magyar- és a Kamaraszínházban, közel százszor. Majd Bánki Viktor filmrendező kérte fel egy forgatókönyv (Doktor Kovács István) elkészítésére, melyet egy hét alatt készített el.
Érezte, hogy változtatnia kell. Családjával együtt a fővárosba költözött, ő maga pedig a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el. Sorra jönnek a remekművek. Megjelent második romantikus regénye, a Hajnal Badányban, újabb elbeszéléskötetet írt Egy szem kukorica címme (l944), négy évvel később kiadták a tíz szál gyertya című novelláskötetét is.
1949 tavaszán nyugdíjazták, s ezzel nehéz időszak köszöntött a családra. Könyveit sem adták ki, alkalmi munkából gondoskodott családjáról. 1951 őszén végre sikerült egy tanári állást szereznie a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában. Ott írta a Kele, valamint Lutra című regényeit, és 1955-ben végre megtört a köré fagyott jég is: a Halászat című művét a Mezőgazdasági Könyvkiadó tankönyvként hozta forgalomba. A Kele a Magvető gondozásában jutott el olvasóihoz, a Lutra pedig 1955-ben látott napvilágot, megelőzve a Bogáncsot, a Tüskevárt és a Vukot. Ezzel véget ér száműzetése az ötvenes évek irodalmi életéből.
Megírta a szarvasi arborétum történetét elmesélő Pepi-kert című könyvét, a Tüskevárért pedig 1960-ban még József Attila díjjal is kitüntették. 1965-ben jelenik meg a Csend, mintegy bevezetéseként a három kötetre tervezett életrajzi regényének, amelyből-utolsó írásaként csak a Ballagó idő készülhetett el. E regénye már írói számvetés is, visszatekintés az elmúlt, emlékké vált java életre. Az 1968-ban megjelent, Barangolások című elbeszéléskötete elsősorban felnőtt vadászélményeit foglalja egybe. 1968-ban másodjára kap szívinfarktust, orvosai ennek fő okaként a rengeteg cigarettát tartják. 1969 őszén az Akadémia mátraházi üdülőjében éri a következő rosszullét, a gyöngyösi kórházba szállítják.

Hetvenedik születésnapának méltó megünnepléseként megkapja a Munka Érdemrend arany fokozatát. Betegsége közben egyre súlyosbodik, 1970. június 23-án örökre lehunyja szemeit Budapesten. Szerettei, ismerősei, olvasói június 25-én vettek tőle végső búcsút a Farkasréti temetőben.
Műveiből:
A koppányi aga testamentuma. Bp. 1937. (Film készült belőle.)
Zsellérek. Bp. 1937.
Gyeplő nélkül. Bp. 1947. (Egy volt ajkai nagybirtok széthullásának története.)
Lutra. Egy vidra regénye. Bp. 1955. - Halászat. Bp. 1956. - Bogáncs. Bp. 1957.- Tüskevár. Bp. 1957.
Pepi-kert. (A szarvasi arborétum története és leírása.) Bp. 1960.
Őszi vásár. Bp. 1962. - Köd. Bp. 1960.
Téli berek. Bp. 1959. (A Balaton-part, illetve Ajka a történet színhelye.)
Hu. Bp. 1966.
Aranymálinkó. - hátrahagyott versei. (Szerk.: GÁSPÁR János.) Ajka, 1998.

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdh/0/22614/1

További források:

Fekete István állatnevei

Fekete István - Az író életéről részletesen

Fekete István hazatért - Az író különös temetéséről.

Fekete István - Életrajz

 

Bejelentkező űrlap

Az oldal QR-kódja

Balatonfenyves honlapja

KLIK honlapja

Oktatási Hivatal

Hírajánló

Iskolánk életével kapcsolatos videók

2020 Copyright Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola Rights Reserved